A fejlődés joga – avagy A számolás joga tanulsága

A korai 60-as évek Amerikája, két szuperhatalom feszül egymásnak, hogy eldöntse, ki nyeri az űrversenyt, ki juttat hamarabb embert az űrbe. Eközben javában tombol a szegregáció és ebben a közegben kell helytállnia három, a NASA-nál dolgozó afroamerikai nőnek, akik a történelem eme viharos időszakában néznek szembe a társadalommal és a bürokráciával.

 

Ez A számolás joga (Hidden Figures) című film, amely Margot Lee Shetterly könyve alapján készült és három talpraesett nő, Katherine G. Johnson (Taraji P. Henson), Dorothy Vaughan (Octavia Spencer) és Mary Jackson (Janelle Monáe) igaz történetét meséli el.

 

Katherine tanárként dolgozott, mielőtt elhelyezkedett volna a West Area Computers nevű szervezetnél, ahol a feketéket “emberi számítógépként” dolgoztatták a szegregáció idején. Katherine tehetségének és az analitikus geometriával kapcsolatos tudásának köszönhetően került be az űrügynökség kötelékébe, ahol az ott dolgozó, főként fehér férfiak nem fogadták tárt karokkal. Ő azonban mindig egy lépéssel a többiek előtt járt, és amiről a férfiak csak elméletben beszéltek, ő képes volt a gyakorlatban is levezetni és lefordítani a számok nyelvére.

 

Mary olyan dologra vállalkozott, amire afroamerikai nő még soha. A NASA légiközlekedési mérnöke akart lenni, de a szigorú szabályzat nem könnyítette meg a dolgát. El kellett végeznie egy mérnöki képzést ahhoz, hogy elérhesse a célját, ami abban az időben nem volt egyszerű, mivel egy színesbőrűt nehezen engedtek be az egyetemre.

 

Viszont akit ki szeretnék emelni, az Dorothy Vaughan. Ő is a West Area Computers-nél dolgozott, viszont az állása veszélybe került az IBM számítógépe miatt, amit a számítások gyorsabb elvégzése érdekében fejlesztettek ki és építettek fel a NASA-nál. Ez a gép a FORTRAN általános célú programozási nyelvet használta, amit az IBM fejlesztett ki és a The IBM Mathematical Formula Translating System névből jön, ami Matematikai Képletfordító Rendszert jelent.

 

Dorothy talpraesettségének köszönhetően meglátta a veszélyt és a lehetőséget az új számítógépben és úgy döntött, hogy nem hagyja magát. Autodidakta módon, könyvekből kezdte megtanulni a FORTRAN nyelvet, majd munkatársait kezdte oktatni, hogy felkészítse őket az új technológiára való átállásra. Ennek köszönhetően később az Analysis and Computation Division (Elemzési és Számítási Osztály) feje lett.

 

A film eseményei közel 58 éve történtek és a technológia fejlődése azóta csak gyorsul, amit a negyedik ipari forradalomként emlegetett, szupergyors társadalmi-technológiai változás is mutat. Ha optimistán nézzük, az automatizáció és a robotok térhódítása hiába veszélyeztet egy csomó munkahelyet, ezt bőven kompenzálni fogják a fejlődés során keletkező újak.

 

Pesszimistán tekintve azonban a negyedik ipari forradalom lényegileg különbözik a korábbiaktól, ezért sokkal nagyobb kihívást jelent majd a munkaerőpiacnak, mint elődei. Az átalakulás túl gyors lesz ahhoz, hogy a gazdasági szereplők értelmesen tudjanak rá reagálni.

 

Történjen bárhogy, sok fog múlni azon, hogy képesek leszünk-e tartani a lépést a technológia fejlődésével és hogy úgy reagálunk-e rá, ahogy Dorothyék is tették.